A készülődés kicsit fárasztóbb, mint gondoltam. A "tennivalós" lista állandó köröket tesz a fejemben. Ma reggel kihasználva a késztetést leírtam egy papírra. Valóban jó érzés egy határozott vízszintes vonallal a képzeletbeli "elvégezve" kalapba áttenni a dolgokat. Előkerült a rég nem használt Peking térkép is, próbáltam feleleveníteni a helyeket és kitűzni a legfrissebb célpontokat. El sem tudom mondani, hogy mennyire hajt a gondolat, hogy megismerjem és felfedezzem ezt a várost ezúttal teljesen a saját szemszögemből.
Újabb megnyugtató hírek is érkeztek: sikerült a szobámat elintézni, így már nem kell rettegnem afelől, hogy hol hajtom álomra a fejem miután megérkeztem a több, mint félnapos repülőútról. Minderről persze értesíteni elfelejtettek és csak utánajárás útján derül ki. De mint a jó optimista mondja: minden jó, ha a vége jó!
A napi kötelezettségek után a kultúráé volt a főszerep, már nagyon hiányzott, hogy egy kicsit bolyongjak a Szépművészeti Múzeum festményei között. Az még fokozta az estét, hogy mindezt anyummal és a húgival tettük. Igazi csajos estét csaptunk, nagyon élvezetesre sikerült, és mindamellett, hogy ismét csodálatos műveket láttunk (kitudja hányadszor) most is tanultunk pár újdonságot. A sütizésről nem is beszélve... :D
Összességében, a készülődés elég rossz hatással van az "alvókámra", így ma is reggel 6 óta tevékenykedek a talpamon. (Aki ismer, az tudja, hogy nálam ez rendellenes tünet :) ). Előtte való éjjel is malmoztam rendesen, akkor a hajnali 2 reggel 5 intervallumban számoltam a sarkokat. De mindamellett, hogy napról napra jobban izgulok, várom az előttem álló félévet. Próbálom elhessegetni a hiányérzést az itthon maradó szerelmemmel, a családommal és barátnémmal kapcsolatban, de látom az ő szemükön, mindamellett, hogy örülnek és támogatnak bizony kicsit szomorúak. Nagyon köszönöm, hogy velem vagytok! Ez a blog is azért készül, hogy velem legyetek és mindent amit látok megoszthassam veletek! De hétfőig még jó pár nap van előttünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése