Köszönöm mindenkinek, aki gondolt Rám!

Bizony, egy évvel megint bölcsebb... Mert igazából az utolsó bejegyzéshez képest csak két nappal vagyok idősebb! Életem eddigi leghosszabb szülinapja volt! Elkezdődött kínai idő szerint és befejeződött magyar idő szerint. 30 órányi tömény szülinap. Liz és Gary elvittek vacsizni, hogy megünnepeljük a nagy napot. Szerintem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat! :D 

De beszéljenek a képek!

Liz, Én és Gary

Nagyon szép ajándékokat kaptam! *-*

Szülinapi ajándékok

Igen, jobb oldalon az egy csokitorta! :D Ez elsőre talán nem tűnik furának, de Kínában a csokoládé nem olyan mindennapos dolog, mint otthon! Ebből következően ritka is, és ami van az pedig nagyon drága. Úgyhogy nagyon örültem és gondolhatjátok, hogy milyen jóízűen elfalatoztuk!

Ezen kívül a következőket ettük még:

Hagymás csípős csirke

Véres leves

Igen, ez utóbbi nem fantázia név! :D Amik ott úszkáltak benne, azok a májra hasonlítottak, úgyhogy bejött! Jókat sikerült választani, minden nagyon finom volt!

Liz és Én

Étterem

Szóval nagyon jól sikerült az este is! Napközben folyamatosan kaptam tőletek a köszöntéseket, amiknek nagyon örültem! Köszönöm és puszi mindenkinek aki gondolt Rám!! :D

Köszönöm! :D

Többen mondtátok, hogy mostanában kevesebbet írok, ennek nagyon egyszerű oka van, baromira nem történik semmi! :D

Egy átlagos napom:

7:05 Ébresztő, Szundi megnyom

7:15 Szundi kikapcs

7:35 Megbeszélem magammal, hogy órára kell menni és nem, nem lehet visszafeküdni aludni!

7:40-7:50 Öltözés, reggeli, készülődés

8:00 - 12: 00 Tanítás

12:15-13:00 Torna, ebéd

13:00-20:00 Tanulás, internet, alvás (fontossági sorrendben, de ez nem jelenti azt, hogy ebben a sorrendben is történik) A délután random kiegészülhet bármivel!

20:00 körül +/- félóra vacsora.

21:00 - 1:00 Tanulás, internet, tévé mellett. Szintén fenntartva a változtatás jogát!

1:00-02:00 A legéberebb időszakom az egész napban, de már akkor tudom, hogy reggel ezért még utálni fogom magam.

2:00 körül alvás

Na erre szoktam azt mondani, hogy Kínában bármi megtörténhet és meg is történik, csak nem biztos, hogy Velem. Szóval mostanában csendesen élem a diákéletet. Meg ugye szombat vasárnap is tanítás lesz, hogy utána 3 nap szünetünk lehessen. Igyekszem majd mászkálni valamerre a városban!. Addig is be kell érnetek az egyetem parkjában készített fényképeimmel. Az első kép még februárban készült, azóta feltöltötték a tavat, halakat is tettek bele, kezd egyre hangulatosabb lenni.

Február

Március

:D

Egyedül vagyok, akinek erről a képről az Állatkert nagy sziklája jut eszébe, amin a majmok ugyanígy ülnek???? :D:D 

De mindenesetre egy igazi életkép! A tavaszba csak az orkánerejű szél hoz néha bosszúságot, mert még jobban felkavarja a port. Másrészt a harmadik emeleten is halálfélelmem van az ablak mellett, hogy rám töri az üveget!

Az utolsó rész pedig akár a "haters gonna hate" címet is kaphatná. 

A legújabb szerzemények!

Lila füzet lila övvel *.*

^.^

Mondjam, hogy mindet brutál lealkudtam??? :D És végül a legnagyobb kérdés: "Ki visz majd haza?" Törölték az Isztambul-Budapest járatomat, szóval a hazaút jelenleg bizonytalan. Az a durva, hogy emiatt én vagyok a legkevésbé bánatos. :D

Még egyszer köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám a szülinapom alkalmából! Remélem ez a hosszú bejegyzés kárpótolja, hogy mostanában legyőzött a lustaság... De ígérem, hogy igyekszem gyakran írni!

Nem beszél orosz....

Végérvényesen is ideért a tavasz!!!! :D Bakancs, télikabát eldob, jöhetnek végre a színes ruhák és cipők! Annyira jó idő van, hogy ma délután kint tanultunk a parkban.

Egy elég erős elhatározás kezd foganatosodni a fejemben, még pedig, hogy oroszul kellene tanulni! Ennek egészen egyszerű a magyarázata, itt mindenki...értsd MINDENKI eddig orosznak nézett. Olyan is volt, hogy oroszul kezdtek hozzám beszélni :P Én pedig kénytelen voltam magyarul válaszolni, mert valószínűleg a 3 szavas orosz nyelvtudásommal (azt is a Szex és New Yorkból tanultam :D ) nem kellene felvágni. Persze van azért ennek jó oldala is, például nem kell udvariaskodnom :P Hiszen rám hagyják:"áhh, egy orosz..." 

Ma prezentációt tartottunk, amelynek keretében egy magyar ünnepet kellett bemutatnom. A busójárást választottam, elég látványos és volt róla saját készítésű képem is. A prezentáció elkészítését is nagyon élveztem, és megint sok szót megtanultam! Ódehogy a szótanulásból kezd elegem lenni!!!!! Ráadásul ez a hét elég hosszúnak ígérkezik, ugyanis mivel jövő héten hétfőtől szerdáig szünet van, így szombat-vasárnap is van tanítás. Pont fordítva, mint otthon! Itt előbb ledolgozzuk és utána pihenünk!

Holnap kezdődik életem eddig leghosszabb szülinapja!! Elkezdem kínai idő szerint és befejezem magyar idő szerint. 30 órányi szülinap :D! Már nagyon várom!

Figyelem! A bejegyzés egyes elemei sérthetik bizonyos személyek lelkivilágát!

Nem tudom, hogy az időjárás teszi-e, de mostanság nagyon fáradt vagyok. Minden délután vagy három órát alszom, mint egy jó óvodás. Aztán persze éjszaka megy a bagolykodás, reggel meg zombulok... még szerencse, hogy 5 percre lakom a tanépülettől.

Újabb kalandom a koli személyzetével a következő volt:

Volt ugye a leltár, amikor tételesen átvettük a szoba tartozékait, ebbe az ágynemű is beletartozott. Erre másnap ágynemű csere volt, nekem meg nem adtak párnahuzatot. (Az lényegtelen, hogy nem párnahuzatnak használom, hanem porfogónak, de attól még adniuk kell, mert rajta van a listán.) Na szóval felkerekedtem és kerestem egy itt dolgozót. Ők csak kínaiul beszélnek, és mondjuk a párnahuzatot elaktivitizni, azért nagy mutatvány, szóval a szobatársét kölcsön vettem és azt vittem. A recepción a kicsit sem szimpatikus csaj ült, akivel múltkor már megmérkőztünk a mosógépbe való zsetonért. Most is kb. az jött le a szavaiból, hogy ő ebben nem tud segíteni és különben is mit akarok. Aztán persze csörgött a telefon és beszélt vagy 2 percet. Én azonban nem tágítottam! Amint letette, közöltem vele magyarul! "Na, barátném ide figyelj! Kezdjük elölről..." Aztán kínaiul folytattam az egyszerűség kedvéért. :D Ő erre a nyolcadik emeletet emlegette. Oké, felmentem. Mázlimra pont volt is ott valaki, (ott voltak az ágyneműk bálákba rendezve)... Elnézést mindenkitől ha a mondataim rendezetlenek de a szobatársam karaoke partira gyakorol....nincs hangja! :(:(

Na, szóval elsírtam harmadjára is sanyarú sorsomat, mire a nő a kezembe nyomott egy párnahuzatot! A honom alatt a szerzeménnyel nagyon büszkén sétáltam vissza a szobámba! :)

Ma a tancsoportunk együtt ebédelt, egyre jobban összeszokunk és úgy gondolom, hogy egy elég jó kis csapat jött össze. Teljesen különböző mindenki, ráadásul a világ minden tájáról, ez a legjobb benne!

A bejegyzés további részét szigorúan csak erős idegzetűeknek ajánlom!!

Komolyan!!!

Délután Liz felhívott, hogy mennek kajálni velük tartok-e. Mondom jaja, a menü pedig a következő volt:

Vacsi

Ugye milyen guszta?? Húsimádók persze előnyben... Na, de vajon mi ez? Segítek négy lába van... (csirke kilőve) Ő egy csacsi (volt)! Szamár szendvics nem csak szamaraknak! Hú, de szar vicc! (biztos a szobatárnő karaoke gyakorlása teszi :S ) Na szóval ez volt a vacsi, szamárhús! Nagyon finom, nem viccelek. Magam is meglepődtem és mint kiderült ez a legzsírszegényebb hús, szóval még egészséges is!

Mindenkinek további jó étvágyat! :D Nekem meglesz....

Ja és a legújabb szerzemény! Le volt értékelve! A lányok ezt érteni fogják...

Itt nincs tavasz, hol a tavasz, avagy ollót törtem egy átzúzott éjszaka után :D

Túl vagyunk a fele márciuson, erre arra kell felkelnem, hogy itt bizony alig van pár fok és esik a hóóóóó! Én csak viccnek szántam azt a bejegyzésemet, hogy itt egész évben karácsony van. Most már jöjjön a tavasz!!

Szép márciusi reggel

Ma jöttek leltározni a berendezést. Már rutinos rókaként nem hagytam, hogy csak úgy aláírassanak velem egy halom kriksz-krakszt szóval leállítottam a nőt és tételesen átvettük, hogy mi tartozik a szoba berendezésébe és mi az ami eleve nincs benne. Tavaly nyáron emiatt szívtunk rendesen, engem akkor álmomból ébresztettek és azt se tudtam, hogy mit írok alá. Most minden olyat kihúzattam a csajjal a listáról, ami már eleve nem volt érkezéskor sem. Még a végén Kína elveszett műkincseit, meg agyagkatonákat kérnek rajtunk számon kiköltözéskor! Résen kell lenni! :) 

Kína nem csak az elmét, hanem a fizikumot is edzi...

Made in China

Harmadik vágás után a kezemben maradt. Úgy hajlott szét, mintha papírból lenne!

Pénteken elmentünk levezetni a hetet. Teljesen spontán csöppentünk bele egy igazi rockkoncertbe. A srácnak hihetetlen jó hangja volt, soha nem gondoltam volna, hogy ekkorát zúzunk Pekingben. 

Redpirates

Liz és Én

Jó volt a hangulat, nagyon jó volt a társaság! És ezentúl már amiatt sem kell aggódnom, ha valahol véletlenül elalszom, mert kaptunk egy karkötőt, amin a következő szöveg van:

Wudaokou az egyetem melletti kis városközpont és itt vannak a legjobb helyek és a legjobb bulik, szóval

I ♥ Wu.

Átlagos hét?

A hét eddig elég eseménydúsan telt. Elhatároztuk Lizzel, hogy adunk a csajos programnak és elmegyünk műkörmöztetni. Otthon is volt, itt meg miért ne legyen. Sőt már hiányzott is! Ezt nem mindenki értheti, egyoldalú vitát meg kár folytatni róla. Szóval a keddi napot választottuk. A közelben van egy több emeletes áruház, amelynek a legfelső emeletén csokorban ülnek a csajok és csak arra várnak, hogy jöjjön a kedves vendég. Onnan indultunk, hogy ez 60 játékpénzbe fog nekünk kerülni! Valószínűleg a kevésbé ázsiai külső és maximális együttműködésünknek köszönhetően 130 játékpénzre felalkudtak velünk. Nagyon kedvesek voltak, halál nyugodtan adtam át magam, jobban mondva a kezem a kényeztetésnek. A "chill out" addig tartott, amíg elő nem került az első pillanatragasztó. 5 éve csinálom a saját körmeim nem kis felkészültséggel, alapanyagok armadája van otthon. De műanyag körmöm még soha nem volt pillanatragasztóval felragasztva :D Persze az első "sokk" után már csak röhögtem. Elég szép munkát végzett, szóval mindannyian örültünk a végeredménynek. Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy itt tényleg semmin nem szabad meglepődni. :P

Hétfő óta gyanús volt a fürdőben a mosdólefolyó, tegnap elérte az az állapotot, hogy nehezen megy le a víz, ami mondjuk egy jóízű fogmosás után nem a  legszerencsésebb. Szobatársam lefekvés előtt kérdezte tőlem, hogy láttam-e, mondtam, hogy persze. Kicsit rémülten nézett rám, hogy mi lesz! Mondom szerezni kell egy pumpát. Kint a folyosón van egy takarítós kocsi, aminek az elemei szabadon használhatóak. Persze pumpa nem volt. A probléma hajnali fél 2-kor tetőzött, amikor megmostam a fogam és azzal szembesültem, nem, hogy nehezen, egyáltalán nem megy le a víz! Ekkor elő a szerszámkészletet, amelynek egyetlen eleme a kés, amit otthonról hoztam. 10 percnyi bányászás után végre felhangzott a megmentő lefolyó hang. Régen örültem már ennyire valaminek! Kína minden ember rejtett és nem is sejtett készségeit viszonylag gyorsan a felszínre kényszeríti. :D

Az ivóvizet a könnyebbség és a lustaság kedvéért 12 literes üvegben rendelem és egy egész komoly kis vízrendszerem van itt a szobában. Persze ez sem végtelenített készlet, szóval ma volt az első alkalom, hogy rendelni kellett. Kínaiul se sűrűn bonyolítok telefonbeszélgetést. Szerencsére nem kérdezett semmi bonyolultat csak a koli címét, így 10 perccel később már meg is jött a friss víz. Ez jó példa, hogy azért van ami nagyon jól működik itt. :D 

Bréking nyúúz!

Óra után sétálok vissza a koliba és a következő papírosra leszek figyelmes, miközben várom a liftet:

Tűzeset a 17-es kollégiumban

Azért ez rávilágított, hogy miért van itt úton-útfélen sok idétlen kiírás, hogy mit nem szabad. Mert ami otthon elképzelhetetlennek tűnik, az valószínűleg itt már megtörtént. Próbálta már valaki hajszárítóval begyújtani az ágyát? Na itt ilyen is volt! Kína én úgy szeretlek!

A következő fotó pedig akár Magyarországon is készülhetett volna... lássuk miért is?

Közlekedés

Jól kivehető, ahogy pár autó kikerülvén a dugót a járdával egybekötött bicikliutat választja a közlekedésre. Csak győzzél elugrani! A hétvége nagyon aktívra sikerült. Pénteken ugye Xidanban voltam, szombaton elbuszoztam az egyik parkig, amellett már sokszor elmentem. Nagyon szép idő volt, de rettenetesen hideg még mindig. Mivel növényzet nincs, így az erős szél telefújta az arcomat porral. Ide majd akkor kell visszajönni, amikor már igazán kitört a tavasz. 

Mudao Park

Itt még a víz is be van fagyva...

Mudao Park

A park mellett volt egy teljesen autentikus zöldségpiac. Olcsón árultak zöldséget és gyümölcsöt. Vettem almát, banánt, paradicsomot és epret. Kérdezték tőlem később, milyen gyártmányúak, hát mégis milyen lenne, kínai :D. Az alma és a paradicsom színe kissé fakó, de ízre teljesen rendben vannak. A szombati sétát kicsit rövidre vettem, mert tudtam, hogy vasárnap sok program vár rám. Xiaoxiao elhívott egy kiállításra, én pedig örömmel csatlakoztam hozzá.

Xiaoxiao és Én

A múzeum előt

Maga az épület is lélegzetelállító volt, talán észrevehető, hogy mániákusan fényképezek hatalmas épületeket. Egyszerűen imádom a geometriai formákat. :D

Múzeum kívül-belül

Belül pedig csodaszép ruhák voltak, amik egy lánynak aztán különösen szemet gyönyörködtető látvány.

Ezek közül jó párat kínai színésznők, vagy hírességek viseltek különböző alkalmakkor. 

A múzeum után sétáltunk egy keveset, újfent olyan részén voltam Pekingnek, ahol előtte még soha. Bár az időjárás-felelősnek senki nem szólt, a kínaiak mindent megtesznek, hogy tavasz életérzésünk legyen. Ha kell még művirágokkal is feldíszítik a várost.

Dongdan városrész

A kiállítás után bementünk ebédelni a Qianmenhez, ahol kipróbáltam a taiwani konyhát. Hááát....

Xiaoxiaoval Qianmennél

A következő képeket csak erős idegzetűeknek. Taiwan nemzeti eledele és más íny(kevésbé)csiklandozó étkek. :) (Szerintem!)

És aki eddig bírta, annak egy kis mulatságos feladvány. Tessék a 20 különbséget megtalálni az alábbi képen. 

Feladvány

Ahol mindig karácsony van

Végre eljött a hétvége! Félredobva a tankönyvet ismét buszra szálltam, a szokásos 690-es járatra, hogy útba ejtsem a következő célpontot Xidant. Xidan (ejtsd. Szítán) a bevásárlás fellegvára. Egy utcányi pláza van itt, mint nálunk a Váci utca, csak minden bolt helyére itt plázát tessék képzelni. Belül rengeteg bolt és hömpölygő tömeg. Nézelődni jöttem, itt vásárolgatni olyan, mint otthon a Westendbe, vagyis baromi drágán akarnak kínai gagyit rádsózni. Pénzt költeni máshol kell. :) A hangulatért és a fényekért jöttem, meg egy kicsit bolyongani. Nappali fényben Xidan teljesen hétköznapi szürke kockatömbök sokasága.

Xidan nappal

Xidan

Viszont ha a fönti villanyt leoltják, akkor itt aztán felkapcsolnak mindent! Fényárban úszik az utca és szerintem egészen csodálatos látvány. 

Xidan este

Az összes épület, de még a fák és a bokrok is ki vannak világítva, de beszéljenek helyettem a képek.

Buszmegálló

A fenti képen elég jól látszik, hogy az emberek milyen szép rendezett sorokban várják a buszt. Aki kilóg, azt egy tag ordibátorral a nyakában visszatessékeli! Nincs itt kilógás a sorból. A közlekedés elég jó, lenne mit tanulnunk tőlük. Ugyanolyan feltöltőkártyás, mint a mobiltelefon. Annyit utazhatsz, amennyit befizettél. Bérlet helyett egy intelligens kártyát kapsz, amit fel lehet tölteni tetszés szerinti összeggel, majd amikor utazol csak oda kell érinteni a buszon lévő leolvasóhoz. Egy húzás felszálláskor, egy húzás leszálláskor... nem akarom elképzelni mi van akkor, ha egyszer nem húzom le mielőtt leszállok.Viszont így is fillérekbe kerül az utazás. A Bánki beléptető rendszere irigykedne, ha tudná, hogy itt ezt a rendszer milyen jól működik. Szóval ezzel a kártyával az utazási költségem megötödölődött (kiszámoltam pontosan :) ) így megejtem majd a 690-es járat többi megállóját is, hiszen tényleg figyelemreméltó helyek mellett mentünk el. És még további esti képek, engem teljesen lenyűgözött ez a hely...

Emellett a havas tájat idéző rét mellett van Peking egyik legnagyobb könyvesboltja. Gondoltam egyet és bementem hátha látok valami szememre valót, hát nem megtaláltam a biztonságtechnikai szekciót. Munkavédelem, tűzvédelem, ami csak kell! Vagy félórát elbogarásztam ott... A kínaiak azonban nem egyszerűen kezelik ezt a biztonság témát. Van azért számomra is egy-két megmagyarázhatatlan dolog!

Igen, a felüljáró kellős közepén az ott egy kézi tűzoltó készülék. Biztos, ami biztos! Ha meggyulladna egy karácsonyfaégő... Azt már talán túlzás megemlíteni, hogy a felüljáró két végén is volt egy-egy.

Majdnem öt órát töltöttem itt, rendesen el is fáradtam. A fizika tegnap végső csapást mért az üvegbögrémre, na nem gravitált, hanem kipurcant hőtágulásban. Magyarul a kávém hirtelen szivárgásnak indult és az asztalon landolt. 

Csináltam videókat de egyenlőre nem engedi feltölteni remélem, hogy később fogja!